Paksi Atomerőmű teljesítménye

Mit jelent ez?
Összteljesítmény
0 MW 2000 MW
1. blokk
/ 500 MW
2. blokk
/ 500 MW
3. blokk
/ 500 MW
4. blokk
/ 500 MW

Duna vízállása Paksnál

Forrás: OVF, HAEA
leállási küszöb
teljes működés
Forrás: OVF, HAEA

  • Megjelenítés
A Z-generáció lehet az első, amely máshogy éli majd meg az életközepi válságot

2026. június 21. 11:00 | Willin-Tóth Kornélia

A Z-generáció lehet az első, amely máshogy éli majd meg az életközepi válságot

A munkaerőpiac öregedésével egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan kezelik a munkavállalók az életközepi válság időszakát, amely gyakran karrierváltási szándékkal, motivációvesztéssel vagy akár kiégéssel jár együtt. Míg a korábbi generációk számára a pályaelhagyás vagy a munkahelyváltás sokszor kényszerű és nehéz döntés volt, a fiatalabb korosztályok már jóval rugalmasabban viszonyulnak a karrierépítéshez. A szakértők szerint éppen ez lehet az oka annak, hogy a Z-generáció tagjai talán már kevésbé válságként, inkább egyfajta váltásaként élhetik majd meg ezt az életszakaszt.

Munkahelyi hőstressz? Évente már közel 20 ezren halnak meg emiatt

2026. június 14. 12:00 | Willin-Tóth Kornélia

Munkahelyi hőstressz? Évente már közel 20 ezren halnak meg emiatt

Heatflation, ökoszorongás, évi több tízezer elkerülhető haláleset és jelentős GDP-csökkenés – a klímaváltozás negatív hatásai mára nemcsak statisztikai adatokkal alátámasztható valósággá váltak, hanem egészen új típusú kihívások elé állítják a fizikai és mentális felkészültségünket is. Ennek pedig a munkaerőpiacon is súlyos következményei vannak.

Karrieröngyilkosság vagy egy jobb világ kezdete?

2026. május 30. 12:00 | Hornyák József

Karrieröngyilkosság vagy egy jobb világ kezdete?

Ahogy telik-múlik az idő, általában úgy kerülnek nyugvópontra a viták. Az otthoni, az irodai, illetve a hibrid munkavégzés kérdése azonban nem ilyen. Az idő múlásával egyre élesebb az ellentét a távoli munkavégzést támogató és az azt elutasító cégvezetők között.

Nagy bajban a Z generáció, veszélyben a munkájuk

2026. március 31. 11:01 | Willin-Tóth Kornélia

Nagy bajban a Z generáció, veszélyben a munkájuk

A Z generáció belépése a munka világába nem csupán egy új korosztály megjelenését jelenti, hanem a játékszabályok átalakulását is, miközben világszerte jelentősen lecsökkent a belépő szintű pozíciók száma, ami súlyos helyzetbe hozza a munkaerőpiacon éppen megkapaszkodni kívánó generációt. Valóban a fiatalok változtak meg, vagy a gazdasági környezet lett gyökeresen más? Be kell/lehet-e törni őket, vagy a vállalatok kénytelenek lesznek alkalmazkodni hozzájuk?

Munka utáni sörözés helyett közös reggeli csikung vagy futás? – Újraíródnak a céges összetartás szabályai

2026. március 29. 08:00 | Willin-Tóth Kornélia

Munka utáni sörözés helyett közös reggeli csikung vagy futás? – Újraíródnak a céges összetartás szabályai

A céges kultúra egyik klasszikus sarokköve mindig is a csapatépítés és a kollégák közti informális kapcsolatok ápolása volt. Az európai és észak-amerikai kultúrkörben ez sokáig elsősorban a munka utáni italozásban, vacsorákban és baráti összejövetelekben testesült meg. A munkavállalói igények, az életmód és a munkaszervezés azonban gyökeresen átalakult az utóbbi években, és ezzel együtt a csapatépítés formái is radikálisan megváltoztak.

AI a kommunikációs és PR-szektorban: barát vagy ellenség?

2026. március 26. 12:34 | Willin-Tóth Kornélia

AI a kommunikációs és PR-szektorban: barát vagy ellenség?

A mesterséges intelligencia már most is érezhető hatást gyakorol a kommunikációs és PR szakmára. A szövegírástól a videóvágáson át a közösségimédia-stratégiák optimalizálásáig egyre több feladat válik automatizálhatóvá. De vajon milyen munkakörök tűnhetnek el teljesen, melyek alakulnak át, és milyen új szerepkörök jelennek meg a horizonton? Áttekintjük a jövő kommunikációs ökoszisztémáját, és megvizsgáljuk, hogyan változhat meg akár több tízezer szakember munkája a következő évtizedben.

Továbbra sem fogjuk tudni, mennyit keres a kollégánk – De akkor miről is szól a bértranszparencia-irányelv?

2026. március 11. 07:00 | Tar Gábor

Továbbra sem fogjuk tudni, mennyit keres a kollégánk – De akkor miről is szól a bértranszparencia-irányelv?

Tévhit, hogy a bértranszparencia-irányelv júniustól előírt alkalmazása miatt egy adott cégen belül mindenki számára majd nyilvános lesz, hogy mennyit keres a kollégája – derült ki az RSM Hungary által rendezett webináriumon, amelyen a tanácsadó cég szakértői a direktíva bevezetésének gyakorlati következményeit tekintették át. A fórumon elhangzott az is, hogy ugyan csak a 100 főnél nagyobb cégekre vonatkozik majd a jelentéstételi kötelezettség a munkakörönkénti bérsávokról nemek szerinti bontásban, azonban a kisebb cégeknél is kérhetnek majd tájékoztatást a munkavállalók arra vonatkozóan, hogy hol helyezkednek el a bérstruktúrában, és hogy melyek azok az objektív szempontok, amelyek alapján a bérezésük meghatározása kerül.

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

2026. február 22. 15:00 | Nagy Márta

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

2026. február 21. 09:00 | Willin-Tóth Kornélia

Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

Az irodai jelenlétet és a távmunkát ötvöző hibrid munkavégzés egyik kritikus pontja, hogy megfelelő szabályozás nélkül könnyen és gyorsan anarchiába torkollhat. A KPI-vezérelt, egyéni teljesítménymutatókra építő vállalati kultúra sok esetben háttérbe szorítja a közös munkát, holott legtöbbször éppen a csapat hozza létre azokat az értékeket, amelyek hosszú távon fenntartják az innovációt és a hatékonyságot. Két kutató feltérképezte a hibrid és a távmunka korlátait és javaslatokat állított össze, hogyan kerülhetők el a buktatók.

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

2026. február 02. 09:00 | Somogyi Angelika

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló háromrészes cikksorozatunk első, illetve második részében láttuk, hogyan bénítja meg a szervezetet a félelem, és miként vetül ki a vezető belső bizonytalansága a vállalati kultúrára. De mi a megoldás? Hogyan fordítható át a félelem kultúrája teljesítménybe? A kulcs a bizalmi szint tudatos növelése. Ez azonban a neurogazdaságtan tükrében már nem egy puha HR-fogalom, hanem kemény neurokémiai valóság. Ezt a belső környezetet pedig elsősorban a vezető viselkedése formálja, így a vezetés definíciója alapjaiban változik meg. A modern vezető feladata nem más, mint olyan környezetet teremteni, ahol az emberi agy a „túlélő üzemmód” helyett biológiailag is az értékteremtésre optimalizálódik. Ennek az állapotnak a módszeres előidézése a tudatos vezetés, amely így ma már nem vezetési stílus kérdése, hanem mérhető üzleti beavatkozás.

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

2026. február 01. 07:00 | Somogyi Angelika

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

Mérhető veszteséget, láthatatlan szorongást okoz, ha a félelem dominál egy cégben

2026. január 31. 07:30 | Somogyi Angelika

Mérhető veszteséget, láthatatlan szorongást okoz, ha a félelem dominál egy cégben

A 21. századi, gyorsan változó üzleti környezetben egy szervezet túlélése már nem a kiszámítható, hibamentes működésen, hanem a tanulás és az innováció sebességén múlik. Míg a végrehajtásra optimalizált szervezetekben a minőséget a hibák elkerülése jelentette, addig az innovációvezérelt versenyben a legnagyobb kockázat már nem a tévedés, hanem a csend: a meg nem osztott ötletek, az elhallgatott kétségek és a rejtve maradt kockázatok.

Egy generáció, amely teljesen felrúgja a munka világát

2026. január 30. 10:31 | Willin-Tóth Kornélia

Egy generáció, amely teljesen felrúgja a munka világát

Pszichológiai biztonságot, akár heti szintű visszajelzést, magánéleti határaikat a messzemenőkéig tiszteletben tartó rendszert, a munkavégzés helyét, idejét illetően pedig szinte teljes autonómiát várnak el. Nem csak felfelé, hanem oldalirányban is gondolkoznak, ha karrierépítésről van szó. Alaposan feladja a leckét a vezetőknek és a munkahelyi kollektíváknak a Z generáció. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes róluk.

Amikor a betegszabadság valami másról árulkodik

2026. január 18. 18:30 | Willin-Tóth Kornélia

Amikor a betegszabadság valami másról árulkodik

A munkahelyi pszichés problémák kezelése ma már nem érzékeny és marginális téma, hanem mérhető üzleti kockázat. A kérdés nem az, hogy megengedheti-e magának egy vállalat, hogy foglalkozzon velük, hanem az, megengedheti-e magának, hogy ne tegye. A munka világának jövőjét nemcsak a technológia, hanem az emberi működés határai is alakítják. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, nemcsak munkavállalókat veszít, hanem üzleti lehetőségeket is.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility