Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

2026. február 21. 09:00 | Willin-Tóth Kornélia

Már látni a hibrid munkavégzés hátrányait – Így érdemes kezelni a távmunkát

Az irodai jelenlétet és a távmunkát ötvöző hibrid munkavégzés egyik kritikus pontja, hogy megfelelő szabályozás nélkül könnyen és gyorsan anarchiába torkollhat. A KPI-vezérelt, egyéni teljesítménymutatókra építő vállalati kultúra sok esetben háttérbe szorítja a közös munkát, holott legtöbbször éppen a csapat hozza létre azokat az értékeket, amelyek hosszú távon fenntartják az innovációt és a hatékonyságot. Két kutató feltérképezte a hibrid és a távmunka korlátait és javaslatokat állított össze, hogyan kerülhetők el a buktatók.

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

2026. február 02. 09:00 | Somogyi Angelika

A vezetői viselkedés hatása – Így lesz a bizalomból mérhető profit

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló háromrészes cikksorozatunk első, illetve második részében láttuk, hogyan bénítja meg a szervezetet a félelem, és miként vetül ki a vezető belső bizonytalansága a vállalati kultúrára. De mi a megoldás? Hogyan fordítható át a félelem kultúrája teljesítménybe? A kulcs a bizalmi szint tudatos növelése. Ez azonban a neurogazdaságtan tükrében már nem egy puha HR-fogalom, hanem kemény neurokémiai valóság. Ezt a belső környezetet pedig elsősorban a vezető viselkedése formálja, így a vezetés definíciója alapjaiban változik meg. A modern vezető feladata nem más, mint olyan környezetet teremteni, ahol az emberi agy a „túlélő üzemmód” helyett biológiailag is az értékteremtésre optimalizálódik. Ennek az állapotnak a módszeres előidézése a tudatos vezetés, amely így ma már nem vezetési stílus kérdése, hanem mérhető üzleti beavatkozás.

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

2026. február 01. 07:00 | Somogyi Angelika

A cégvezető tudattalanja így hat a munkatársak hormonszintjére, és írja át a vállalati eredményeket

A vállalatok működésében jelentkező rejtett pszichológiai dinamikákat vizsgáló cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a csend és a félelem súlyos milliárdokba kerülhet egy szervezetnek. De miért alakul ki a félelem kultúrája még akkor is, ha a vezető azt állítja: „nyitott vagyok”? A válasz a jéghegy csúcsa alatt rejlik. Minden szervezet a vezetőjének kivetülése, ahol a piaci eredményeket nemcsak a stratégia, hanem a vezető belső, tudattalan működése – a „láthatatlan CEO” – is formálja.

Mérhető veszteséget, láthatatlan szorongást okoz, ha a félelem dominál egy cégben

2026. január 31. 07:30 | Somogyi Angelika

Mérhető veszteséget, láthatatlan szorongást okoz, ha a félelem dominál egy cégben

A 21. századi, gyorsan változó üzleti környezetben egy szervezet túlélése már nem a kiszámítható, hibamentes működésen, hanem a tanulás és az innováció sebességén múlik. Míg a végrehajtásra optimalizált szervezetekben a minőséget a hibák elkerülése jelentette, addig az innovációvezérelt versenyben a legnagyobb kockázat már nem a tévedés, hanem a csend: a meg nem osztott ötletek, az elhallgatott kétségek és a rejtve maradt kockázatok.

Egy generáció, amely teljesen felrúgja a munka világát

2026. január 30. 10:31 | Willin-Tóth Kornélia

Egy generáció, amely teljesen felrúgja a munka világát

Pszichológiai biztonságot, akár heti szintű visszajelzést, magánéleti határaikat a messzemenőkéig tiszteletben tartó rendszert, a munkavégzés helyét, idejét illetően pedig szinte teljes autonómiát várnak el. Nem csak felfelé, hanem oldalirányban is gondolkoznak, ha karrierépítésről van szó. Alaposan feladja a leckét a vezetőknek és a munkahelyi kollektíváknak a Z generáció. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes róluk.

Amikor a betegszabadság valami másról árulkodik

2026. január 18. 18:30 | Willin-Tóth Kornélia

Amikor a betegszabadság valami másról árulkodik

A munkahelyi pszichés problémák kezelése ma már nem érzékeny és marginális téma, hanem mérhető üzleti kockázat. A kérdés nem az, hogy megengedheti-e magának egy vállalat, hogy foglalkozzon velük, hanem az, megengedheti-e magának, hogy ne tegye. A munka világának jövőjét nemcsak a technológia, hanem az emberi működés határai is alakítják. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, nemcsak munkavállalókat veszít, hanem üzleti lehetőségeket is.

Robotok vehetik át az idősek gondozását

2025. november 16. 14:00 | Willin-Tóth Kornélia

Robotok vehetik át az idősek gondozását

Miközben az egészségügy és az ipar már javában használja a mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségeket, a szociális szféra csak csendben, de radikálisan kezd átalakulni. Az AI egyszerre jelenthet könnyebbséget és kihívást azoknak, akik a legelesettebbekkel, idősekkel, gyermekekkel vagy mentális problémákkal élőkkel foglalkoznak. Mi várható a következő években az ápolók, gondozók, szociális munkások és más segítő foglalkozásúak világában?

Kollégával flörtölni? Komoly galibákat okozhat ez a munkahelyeken

2025. november 15. 14:00 | Willin-Tóth Kornélia

Kollégával flörtölni? Komoly galibákat okozhat ez a munkahelyeken

A munkahelyi szerelem lehet személyes ügy, de következményei soha nem azok. Statisztikák szerint a házasságon kívüli viszonyok 85%-a a munkahelyen kezdődik, és kétszer nagyobb az esélye annak, hogy egy kollégával házasodunk össze, mint valakivel, akivel egy társkereső alkalmazáson keresztül ismerkedünk meg. Ezek a kapcsolatok azonban komoly kockázatokkal járnak nemcsak a karrierünk, hanem a cégen belüli csapatdinamika szempontjából is.

Adaptivitás és reziliencia: ezek a jövő cégeinek igazi mércéi

2025. november 01. 10:00 | Katona Melinda

Adaptivitás és reziliencia: ezek a jövő cégeinek igazi mércéi

Az elmúlt években számos hazai szervezettel dolgoztam együtt – nagyvállalatokkal és kisebb csapatokkal egyaránt. Láttam vezetőket, akik inkább óvakodtak a változástól, és olyanokat is, akik képesek voltak erőt és lendületet meríteni belőle. Egy biztos: ma már nem a legnagyobb cégek maradnak fenn, hanem azok, amelyek képesek tanulni és alkalmazkodni.

Teljesen felforgatja az egészségügyet a mesterséges intelligencia

2025. szeptember 27. 07:00 | Willin-Tóth Kornélia

Teljesen felforgatja az egészségügyet a mesterséges intelligencia

Az egészségügyben a diagnosztikától a betegmegfigyelésen és adminisztráción át egészen a terápiás javaslatokig már ma is rengeteg folyamat automatizálható vagy tehető lényegesen hatékonyabbá, gyorsabbá, olcsóbbá a mesterséges intelligencia segítségével. De mit jelent mindez távlatilag az orvosok, gyógyszerészek, ápolók, adminisztratív dolgozók és a többi egészségügyi szakember számára? Hol és hogyan válthatja ki a munkahelyeket az AI, és milyen új munkakörök jöhetnek létre?

A humán tőke reneszánsza: hogyan írja át az AI a HR prioritásait?

2025. július 09. 12:00 | Portfolio

A humán tőke reneszánsza: hogyan írja át az AI a HR prioritásait?

Bár a HR szerepe formálisan egyre hangsúlyosabb a vállalatvezetésben, a stratégiai befolyás és a tényleges üzleti hatás között továbbra is tátong a szakadék. A generatív AI közben újraírja a játékszabályokat, így a személyzeti vezetők felé egyre nagyobb az elvárás, hogy egyensúlyt teremtsenek a költséghatékonyság, az innováció és az emberközpontúság vezérelve között. De milyen hatással van most a HR világára a mesterséges intelligencia, és a munkavállalók hogyan élik meg testközelből az alkalmazkodás folyamatát? A november 26-i HR (R)evolution konferencia ezekről a kérdésekről is szót ejt majd.

Alig lesz szükség emberre a földeken – Így alakíthatja át az AI az agráriumot

2025. július 06. 16:00 | Willin-Tóth Kornélia

Alig lesz szükség emberre a földeken – Így alakíthatja át az AI az agráriumot

Az AI nemcsak a hatékonyságot növeli majd, hanem teljesen átalakíthatja az agrárszektor munkaerőpiacát is: eltűnhetnek a fizikai dolgozók, fölöslegessé válhat a szezonális munka, nagy számban lesz viszont szükség drónpilótákra, digitális agronómusokra és robottechnikusokra. Az AI-alapú robotok ráadásul – ellentétben az emberekkel – nem szenvednek hőgutát 50 fokban sem.

Sportolni munkahelyen, akár munkaidőben? Óriási kiadást lehetne megspórolni, mégsem eléggé elterjedt ez itthon

2025. június 29. 09:00 | Kajos Attila, Szabó Ágnes

Sportolni munkahelyen, akár munkaidőben? Óriási kiadást lehetne megspórolni, mégsem eléggé elterjedt ez itthon

A 21. század munkaerőpiaca jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb következménye a fizikai aktivitás drámai csökkenése. A digitális technológiák térnyerése, az irodai munkakörök és az ülő életmód általánossá válása egyre több embert érint, különösen a fejlett országokban. Naponta az ébren töltött időnk akár kétharmadát, háromnegyedét is ülve töltjük – irodában, megbeszélésen, ebédnél, autóban, otthon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fizikai inaktivitás a negyedik leggyakoribb halálozási kockázati tényező, világszerte évente 3,2 millió halálesethez köthető.

Részletes keresés